Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd

A 2017 októberében, pdf formátumban megjelent e-book teljes szövege olvasható, korlátlanul másolható, letölthető

Thurzó Elek és Szalaházy Tamás

 

A kincstárnoki tisztség Thurzó Eleknél, e sokak szerint dúsgazdag embernél volt.”[1] A Thurzó-családot több ezer szál kötötte a királyi udvarhoz, és a felvidéki bányák kitermelésében érdekelt Fugger-bankházhoz.[2] A kincstartó magánvagyona egyes források szerint egymillió, de még óvatos becslések szerint is 800 ezer aranyforint körül mozoghatott 1526-ban.[3] Ez az összeg (a királyi kincstár éves bevételét tekintve) nemcsak hazai viszonylatban, de még nyugat-európai mércével mérve is jelentős, hiszen egy jól felszerelt lovas katona egy havi zsoldja 2 arany körül mozgott. Nem beszélve arról a sikkasztási ügyről, amellyel 1525 augusztusában vádolták meg a Fugger-Thurzó vállalatot. A király és királyné kárára több mint 1 millió arany kárt állapítottak meg a vállalattal szemben. Ehhez képest meglepő, hogy Thurzó – aki Budáról még II. Lajossal együtt indult útnak Tolna felé,[4] de Érdnél visszafordult – nem volt túl bőkezű, összesen 200 gyalogost és néhány ágyút küldött a királynak Mohácsra.[5] Thurzó „a veszprémi püspökkel[6] Budán maradt a királyné körül, ők ketten rendeltettek védelmére és szolgálatára, és lettek aztán társai menekülésében is; ők mind a mai napig megmaradtak a királyné szolgálatában.”[7] Thurzó – amellett, hogy a királynét védte – a mohácsi csata idején a királyi és királynéi kincseket leltárazta Budán. Már augusztus első hetében elkészült a királynéi ékszerek leltárával Bernhard Beheim, de Thurzó még egy tétellel kiegészítette a körmöci kamaragróf listáját.[8] A kincstartó Pozsonyba menekült a királynéval, és – talán Brodaricson kívül egyedüli nemesként – nem kért birtokokat vagy pénzt annak fejében, hogy Ferdinánd hűségén maradjon. Thurzó biztosra akart menni, nem kockáztathatta addig felépített bányászmonopóliumát, ezért tudnia kellett, milyen politikai irányba lavírozzon. A török veszély egy cseppet sem izgatta, viszont felvidéki riválisa, Szapolyai János miatt aggódott, amiért nyílt levélben fordult Ferdinándhoz: „mondja meg Felséged, valóban meg fogja-e támadni Magyarországot, mert tudnunk kell ezt, hogy ehhez a szélhez alkalmazhassuk vitorláinkat.”[9] Thurzó jól „vitorlázott”, támogatta Ferdinánd harcát János királlyal szemben, jutalmul pedig megkapta a Szapolyai-család által birtokolt Szepes vármegye ispáni címét, és Ferdinánd helytartója lett (1532-1543 között, Báthory nádor halála után).[10] Szalaházy Tamás a királyné bizalmasai közé tartozott, kiválóan beszélt franciául, jól megérttette magát Habsburg Máriával. Talán ezért is lehetett, hogy Brodaricsot mellőzték Pozsonyban, és a szerémi püspök távozása után helyére Szalaházy Tamást nevezték ki kancellárnak.[11]



[1] Brodarics Me. i. m. 14.

[2] 1526-ban 15 évre szóló szerződést kötött II. Lajos és Anton Fugger a felvidéki rézbányák kitermelésére. A három példányban kiadott irat egyik aláírója Thurzó Elek volt. ÖStA HHStA Ungarische Akten Specialia Fasc. 342. Vö. Magyar Történelmi Okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. Monumenta Hungariae Historia Diplomataria I. Közölte: Horváth Mihály. Pest, 1857-1859. 27-32.

[3] Mai árfolyamon számítva ez az összeg megközelíti az 1 milliárd Eurot. Hunyadi Mátyás király országos, éves bevételei a legjobb adózási éveket tekintve sem haladták meg a 700 ezer aranyforintot. Vö. B. Szabó: A mohácsi csata i. m. 36.

[4] Neve „Turso”-ként szerepelt azon listán, akik II. Lajos kíséretében elhagyták a budai várat. Antonín Kalous: Elfeledett források a mohácsi csatáról. Hadtörténelmi Közlemények 120. 2007. 2. sz. 606.

[5] Brodarics Me. i. m. 36.

[6] Szalaházy Tamást a veszprémi püspökségbe közvetlenül Mohács előtt iktatták be. MOL. 1525: Df. 204396. vö. Mária királyné levelével 1526: Dl. 89227. Botlik: „De vidua” i. m. 48.

[7] Brodarics Me. i. m. 36.

[8] MNL. OL. Df. 276292.

[9] Acsády Ignác: Magyarország három részre oszlásának története (1526-1608). In. Uő.: A magyar nemzet története V. Bp., 1897. 49. Újabban Barta: A Sztambulba i. m. 78.

[10] Erdélyi Gabriella: Vita a helytartóságról: Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához. Századok 134. 2000. 2. sz. 341-371.

[11] Fazekas István: Szalaházy Tamás, egy Habsburg-hű főpap portréja. Történelmi Szemle 49. 2007. 1. 19-34.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 14
Tegnapi: 46
Heti: 106
Havi: 821
Össz.: 118 594

Látogatottság növelés
Oldal: Akik nem vettek részt a csatában (6) Thurzó Elek és Szalaházy Tamás
Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd - © 2008 - 2024 - mohacsicsata.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »